Sziasztok!
Már lassan 1 hete élek Poggiardo-ban, az idő nem a legjobb, süt a nap, de ahogy a kis tájékoztatóban is olvastam korábban, a "the wind from the North" ezerrel fúj és hozza a hideget, ezért általában meg akarok fagyni... Így az embernek pedig nem is nagyon van kedve kimenni, pedig nagyon szép, tiszta város, régi épületekkel, és káprázatos naplementével. Majd, ha lesz időm és jó idő is lesz, lehet felkerekedek és legyalogolok a tengerpartra, végül is csak 7 km...
A lakótársak szerencsére nagyon jófejek és rendesek, tiszteletben tartjuk a másikat, eltakarítunk magunk után, és este vacsi után mindig jókat beszélgetünk, vagy sorozatot nézünk. Már lassan azt is meg kell tanulnom, merre van a szupermarket, mert van többi is, de az olcsóhoz a városon kívülre kell menni és még mindig nem jegyeztem meg, merre van, mert mindig a házakat nézem... Nem tehetek róla, olyan szépek és régiek.
Az árak egyébként nem vészesek, eddig mindig sikerült úgy bevásárolnom, hogy jó pár napra elég legyen az, amit veszek.
Az meg, hogy mit dolgozok... Jelenleg az irodában vagyok, és plakátokat kell gyártanom, szóval egy hétvége alatt meg kellett tanulnom photoshop-ot használni, ami azért elég vicces... Mindegy, szeretem azt gondolni, hogy fejlődök, de hát ez majd kiderül... Kicsikét bánom, hogy nem mehetek iskolába a gyerekekkel, mert a többi önkéntes, aki oda van beosztva nagyon szereti, de talán majd idővel rám is sor kerül.
Szóval egyelőre ez van... már most úgy tűnik kialakult egyfajta rutin, ami talán a kisvárosi élettel jár illetve azzal, hogy sokkal nagyobb lazaság van itt, mint otthon.
 |
| Gyönyörű naplemente |
Már lassan 1 hete élek Poggiardo-ban, az idő nem a legjobb, süt a nap, de ahogy a kis tájékoztatóban is olvastam korábban, a "the wind from the North" ezerrel fúj és hozza a hideget, ezért általában meg akarok fagyni... Így az embernek pedig nem is nagyon van kedve kimenni, pedig nagyon szép, tiszta város, régi épületekkel, és káprázatos naplementével. Majd, ha lesz időm és jó idő is lesz, lehet felkerekedek és legyalogolok a tengerpartra, végül is csak 7 km...
A lakótársak szerencsére nagyon jófejek és rendesek, tiszteletben tartjuk a másikat, eltakarítunk magunk után, és este vacsi után mindig jókat beszélgetünk, vagy sorozatot nézünk. Már lassan azt is meg kell tanulnom, merre van a szupermarket, mert van többi is, de az olcsóhoz a városon kívülre kell menni és még mindig nem jegyeztem meg, merre van, mert mindig a házakat nézem... Nem tehetek róla, olyan szépek és régiek.
Az árak egyébként nem vészesek, eddig mindig sikerült úgy bevásárolnom, hogy jó pár napra elég legyen az, amit veszek.
Az meg, hogy mit dolgozok... Jelenleg az irodában vagyok, és plakátokat kell gyártanom, szóval egy hétvége alatt meg kellett tanulnom photoshop-ot használni, ami azért elég vicces... Mindegy, szeretem azt gondolni, hogy fejlődök, de hát ez majd kiderül... Kicsikét bánom, hogy nem mehetek iskolába a gyerekekkel, mert a többi önkéntes, aki oda van beosztva nagyon szereti, de talán majd idővel rám is sor kerül.
Szóval egyelőre ez van... már most úgy tűnik kialakult egyfajta rutin, ami talán a kisvárosi élettel jár illetve azzal, hogy sokkal nagyobb lazaság van itt, mint otthon.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése